Megoldásaink

Minden beérkező e-mailt, telefonos problémát ügyfeleinknek 24 órán belül megválaszolunk és 48 órán belül már indikáljuk a megoldást.

Ügyvédi megbízás esetén kijelölünk két kapcsolattartót a feladatra azért, hogy a helyettesítés is meg legyen oldva, ha a kapcsolattartó tárgyal, bíróságon van vagy elfoglalt.

Nemzetközi megoldásokat tudunk ügyfeleink társasági joggal, nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseire biztosítani, felhasználva a magyar és EU jogszabályokat, a nemzetközi egyezményeket és egyéb társaságok legális előnyeit.

Színlelt munkaszerződés vizsgálata (még mindig)

1. A hatályos jogszabályok alapján az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek, illetve adott perben eljáró bíróságnak joga van adott szerződést – hatósági ellenőrzés, illetve a peres eljárás során megállapított körülmények alapján – annak konkrét elnevezésétől függetlenül minősíteni és ennek alapján adott esetben munkaviszony fennállását megállapítani (átminősítés). Előbbi minősítés során az alábbi körülményeket veszik figyelembe:

Jogkövetkezmények:

  1. munkaügyi hatóság
  2. bíróság

2. Az illetékes adóhatóság nem minősíti át a szerződést, de adott jogviszony esetében az adó- és járulékkövetkezmények tekintetében a munkaviszony esetében alkalmazandó szabályokat, továbbá az Art. által meghatározott jogkövetkezményekre (késedelmi pótlék, mulasztási bírság, stb.) vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza. Előbbi intézkedéseket az adóhatóság még egy érvénytelen szerződés esetében is alkalmazhatja, feltéve, hogy annak gazdaságilag kimutatható eredménye keletkezett.

3. Munkaviszony jellemző ismérvei:

  1. hierarchikus alá-fölérendeltség,
  2. munkavégzés rendszeressége, állandó jellege;
  3. munkavégzés helyének, idejének, a munkakörnek a meghatározása;
  4. munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége;
  5. munkáltató utasítási, ellenőrzési joga;
  6. személyes munkavégzés;
  7. rendszeres díjazás;
  8. munkáltató eszközeinek, erőforrásainak, nyersanyagainak használata;
  9. biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés körülményeinek a megteremtése.

A bírósági gyakorlat szerint önmagában a munkaszerződés írásba foglalásának hiányából nem következik, hogy a felek között nem jöhetett létre munkaviszony. Munkajogi tanácsadással állunk rendelkezésükre.

Energia projektek, ENERGIA, energetika ügyekben jogi,- gazdasági- és pénzügyi tanácsadás

Energiajogi képviseletben, illetve a kapcsolódó műszaki-pénzügyi tanácsadásban állandó team-ünk dolgozik együtt és növekvő igényeknek megfelelően növekvő kapacitásokkal rendelkezünk főleg a villamos energia és megújuló energia területen.

CÉGMÓDOSÍTÁS, ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS, EGYSZERŰSÍTETT CÉGALAPÍTÁS !!! (Archív anyag)

Gazdasági jogi változások 2008. július 1. napjától
RÖVIDÍTETT VERZIÓ

TELJES KÖRŰ CÉGINFORMÁCIÓÉRT KÜLDJÖN EMAILT A NEVÉVEL ÉS CÉGNEVÉVEL ÉS MEGKAPJA A TELJES TANULMÁNYT!

1. Gazdasági társaságokról szóló törvény (2006. évi IV. törvény)

Az egyes társaságok kötelesek társasági szerződésüket az új törvénnyel összehangolni, amit már meg kellett tenni 2008. július 1. napjáig. A TEÁOR jegyzék vonatkozásában még mindig érvényben van az aszabályozás, hogy azt minden cégnek frissítenie kell a 2008-as EU konform TEÁOR lista szerint és ez Társasági szerződés/Alapító okirat módosítást kíván.

A módosítás kivette a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyását, mint kivételt azon ügyek közül, melyekben a tagok ülés tartása nélkül is dönthetnek. A Kkt., Kft., Rt tagok gyűlése/taggyűlése/közgyűlése esetén is megváltoztak az idevágó §-ok.

Újra állhat munkaviszonyban a vezető tisztségviselő!!!!!!!

- Már korábban a Kft. törzstőkéjének minimum összege: 500.000 Ft lett!
- A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5.000.000 Ft –nál, de a nyilvánosan működő Rt alaptőkéje minimum 20.000.000 Ft, talán már ez is ismeretes.

KÖZTUDOTT: 2007. július 1-től nem hozható létre közhasznú társaság. Ettől az időponttól kezdve működhetnek viszont nonprofit gazdasági társaságok, mégpedig bármilyen társasági formában.

Az új törvényben nagyobb hangsúlyt kap a hitelezővédelem.

TELJES KÖRŰ CÉGINFORMÁCIÓÉRT KÜLDJÖN EMAILT A NEVÉVEL ÉS CÉGNEVÉVEL ÉS MEGKAPJA A TELJES TANULMÁNYT!

2. Betéti társaság

A jövőben a társasági szerződés a kültagot is feljogosíthatja üzletvezetésre és képviseletre.

A tagsági jogviszony megszűnésének új lehetősége, ha valamely tag – akár ingyenesen, akár visszterhesen – átruházza társasági részesedését. Ez történhet akár a társaság másik tagjára, akár kívülállóra, de minden esetben írásbeli szerződést kell kötni, amely akkor hatályosul, ha a társasági szerződést is módosították.

3. Korlátolt felelősségű társaság

A Kft. esetében elsősorban a tag döntési felelősségét növelő rendelkezéseket találunk, így például:

A taggyűlés megtartható a tagok személyes jelenléte nélkül – telekommunikációs eszközök igénybevételével – ha erről a társasági szerződés rendelkezik.

A törzstőke egyszerű többségi határozattal is felemelhető, ha a társasági szerződés nem tartalmaz szigorúbb szabályozást.

A kötelező készpénzbeviteli arány előírása megszűnt, Kft. tehát kizárólag apporttal is alapítható.

TELJES KÖRŰ CÉGINFORMÁCIÓÉRT KÜLDJÖN EMAILT A NEVÉVEL ÉS CÉGNEVÉVEL ÉS MEGKAPJA A TELJES TANULMÁNYT!

4. Részvénytársaság

Megszűnt a bemutatóra szóló részvény, részvénytársaságnak kizárólag névre szóló részvénye lehet.

Zrt-nél csak akkor kötelező felügyelő bizottság választása, ha ezt a szavazati jog 5 százalékával rendelkező részvényesek kérik.

5. A cégeljárásról szóló törvény (2006. V. törvény)

Korábban bevezettéki az egyszerűsített cégeljárást.

A cég (leendő cég) jogi képviselője, legfeljebb 60 napos időszakra, előzetes cégnév-foglalással élhet, azzal, hogy ha ennyi idő alatt a cégbejegyzési (névváltoztatási) kérelmet nem nyújtják be, a névfoglalás megszűnik.

Ezentúl nem a csődtörvény, hanem a cégtörvény fogja szabályozni a végelszámolási és a vagyonrendezési eljárás előírásait is.

A lényegesebb változások a következők:
- A legfontosabb, hogy ezentúl (2008 július 1-től) csak elektronikus formában lehet majd a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmeket benyújtani.
- Módosult a cégnév szabályozása: ezentúl a cégnévnek a cégformát és vezérszót kell tartalmazni (korábban a cég tevékenységére való utalásnak is szerepelni kellett).
- A cég székhelye ezentúl a cég bejegyzett irodája (a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, őrzése,..ill. a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik). A központi ügyintézés helye is lehet a székhely, ha a kettő nem azonos, akkor a központi ügyintézés helyét fel kell tüntetni a TSZ-ben és a cégjegyzékben is.

- A cég székhelyeként az ügyvédi iroda székhelye is bejegyezhető.
- Ügyvéd is készíthet aláírás-mintát, de csak cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során, mellékletként, ha a cég létesítő okiratát vagy a módosítást is ő készítette.
- A cég közleményeit választása szerint ezentúl a honlapján is közzéteheti, ezt a tényt és az elérhetőséget a cégjegyzéknek tartalmaznia kell.

- Egyszerűsített cégeljárás: ha szerződésminta alapján készül a létesítő okirat, akkor a kérelem elbírálásáról a cégbíróság a beérkezést követő 1 munkaórán belül határoz. Hiánypótlási felhívásra ebben az esetben nem kerül sor. Szükség van ilyenkor a jogi képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatára is.

Ha 1 órán belül nem bírálják el, akkor legkésőbb 1 munkanapon belül hivatalból intézkednek az elbírálásról, ennek eredménytelensége esetén a következő munkanapon a kérelem szerinti tartalommal létrejön a cégbejegyzés.

Az elutasított kérelmet 8 napon belül újra be lehet nyújtani, de csak egy alkalommal.

6. Csődtörvény, PTK

Hatályon kívül helyezték a Ptk 29.§ (3) 3. mondatát, mely szerint: A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges

Uniós csatlakozásunk óta lehetőség van arra, hogy a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezze, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki.

TELJES KÖRŰ CÉGINFORMÁCIÓÉRT KÜLDJÖN EMAILT A NEVÉVEL ÉS CÉGNEVÉVEL ÉS MEGKAPJA A TELJES TANULMÁNYT!

FIGYELEM! FELSZÁMOLÁS!

Felszámolási eljárás a követelés kezelés egyik hatékony eszköze. A felszámolás megindításának feltételei módosultak. Az adott cég fizetésképtelensége megállapítható, felszámolása elrendelhető, amennyiben számláját az esedékesség lejártától számított 15 napon belül, (illetve ezt követően fizetési felszólítás ellenére sem egyenlíti ki) vagy nem vitatja.

A vitatásnak írásban és legkésőbb a fizetési felszólítás kézhezvételét megelőző nappal kell megtörténnie. A kézbesítés napja már késő

A FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS KÉZBESÍTÉSÉT KÖVETŐ VITATÁS ELKÉSETTNEK TEKINTENDŐ ÉS EBBEN AZ ESETBEN A FELSZÁMOLÁS KIZÁRÓLAG A TARTOZÁS KIEGYENLÍTÉSÉVEL KERÜLHETŐ EL.

A felszámolási eljárásnál kizárólag formai követelményeket vesznek figyelembe, a szerződés, illetve tartozás jogalapjának megkérdőjelezésére csak a fizetési felszólításig(!) kerülhet sor, utóbb a jogalap nélkül kifizetett követeléseket polgári peres eljárás útján lehet csak visszakövetelni.

Ennek eredményeként javasoljuk:

1. adott számla lejártát követő legkésőbb 15 napon belül adott számla
kiegyenlítésre kerüljön, vagy
2. adott számla előbbi időszakon belül, következtében való elmaradása esetén) a számla MINDIG írásbeli vitatására kerüljön sor.

ADÓVÁLTOZÁS 2008: Ingatlan és Áfa! (archív anyag)

Olyan sok apró adószabály módosul, hogy ezen a helyen csak egyes változásokat közlünk, kiemelve, kivonatos, érthető formában! Nem térünk ki az SZJA, TB, különadó, illeték és egyéb részletszabályokra. Jelen írásunkban az ingatlanra, az ehhez kapcsolódó és egyéb ÁFA-ra koncentrálunk. Kérdéseit vagy teljes tanulmány megküldésének igényét kérem email-ben jelezze a NEVÉVEL ÉS CÉGNEVÉVEL és válaszmail-ben küldjük meg azt.

Ingatlan átruházásából származó jövedelem

2008. január 1-jétől a lakásszerzési kedvezmény megszűnik, ugyanakkor a lakások esetén a szerzést követő tizenötödik év helyett már az ötödik évtől (5!) nem kell jövedelmet figyelembe venni.
A nem lakóingatlanok átruházásából származó jövedelmek adóköteles időszaka továbbra is 15 év marad!
Emellett, bármely ingatlan átruházásából származó jövedelem adóját (vagy egy részét) akkor nem kell csak megfizetni, ha azt az átruházás évében vagy az azt követő két évben a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonába, fogyatékos személyek lakóotthonába vagy más hasonló (pl.ápolási) intézményben (az EU bármely tagállamában is) biztosított férőhely megszerzésére fordítja.
Új szabály az ingatlan átruházásából származó jövedelem után fizetendő adó méltányossági kérelemre történő csökkentésének lehetősége, ennek eljárási részletei azonban még nem ismertek.
Átmeneti szabály teszi lehetővé, hogy a 2008. január 1-jét megelőzően szerzett, de 2010-ig átruházott ingatlanok esetén alkalmazhatók maradjanak a lakásszerzési kedvezményre vonatkozó jelenleg hatályos szabályok.

Általános forgalmi adó

Az egyik legjelentősebb változás az ingatlanok adózása területén következik be.
Áfa-köteles lesz a 2 évnél nem régebbi ingatlanok értékesítése.
Az új Áfa törvény szerint az új építésű lakóingatlanok és az építési telkek értékesítése továbbra is kötelezően adóköteles marad, áfa mérték 20 %.
Változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlanok értékesítése is csak akkor lesz adóköteles, ha az ingatlan új építésű, azaz a használatbavétel még nem történt meg, vagy ha a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év. Ezen túlmenően az ingatlanok értékesítése (a fentieket kivéve) főszabály szerint áfamentes lesz.

Főszabály szerint minden ingatlan típus esetén a bérbeadás adómentes tevékenység lesz. (A lakóingatlan már nem kivételes státuszú!)
Az új Áfa törvény lehetővé teszi, hogy ezeken az adómentes tevékenységeken az adóalany adókötelezettséget válasszon. Ez tehát mind az ingatlanok értékesítésére, mind azok bérbeadására vonatkozik. A választás lehet a két tevékenység esetében eltérő is. Az adóalanynak eme választásáról nyilatkoznia kellett 2007. december 31-ig, és e választása 5 évre kötelezi őt. Semmilyen körülmények között nem lehet tehát eltérni attól a választástól, mely mellett az adóalany döntött 2007-ben.
Amennyiben ingatlan-értékesítési illetve –bérbeadási tevékenységét 2008 folyamán kezdi meg az adóalany, elegendő a bejelentést a tevékenység megkezdését megelőzően megtenni.

A törvény kiterjeszti a fordított adózás alkalmazását egyes belföldi építőipari ügyletekre is. A fordított adózás lényege, hogy az áfát nem a teljesítésre kötelezett eladó, hanem az adóalany vevő fizeti meg. Így sem a vevőnek, sem az eladónak nem kell az áfát finanszíroznia. Januártól fordított adózást kell alkalmazni ingatlan építési szerződés alapján történő átadása, értékesítése, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások (építési-szerelési, javítási, karbantartási, takarítási, fenntartási, tisztítási szolgáltatás, hogy a legfontosabbat említsük), valamint az ezekkel kapcsolatos munkaerő kölcsönzés, kirendelés és személyzet átadás esetén. Az ingatlan értékesítésénél áfa kötelezettség választása tehát fordított adózást is maga után von!

A törvény alapján a személygépkocsi bérletének áfája ezen túl nem lesz levonható, ugyanakkor a bérbe adott ilyen termékek beszerzésével kapcsolatos áfa levonhatóvá válik a bérbeadó számára, amennyiben a beszerzett eszköz túlnyomórészt bérbeadásra használja.

A teljesítéstől függetlenül adófizetési kötelezettséget keletkeztet a számla kiállítása is.

Az új Áfa törvény határidőt állapít meg a számlák kibocsátására vonatkozóan. Az új szabály szerint a számlát a teljesítéskor, de legkésőbb az azt követő 15 napon belül ki kell állítani. A számla idegen nyelven is kiállítható, azonban ha az esetleges ellenőrzés igényli, az adóalanynak saját költségén kell gondoskodnia hivatalos fordításról, ezért célszerű magyar nyelven is feltüntetni a számlán az adatokat.

Figyelem! 2008-tól a számlákon már az új TEÁOR besorolás szerinti SZJ számokat kell feltüntetni, a fordítókulcs megtalálható a KSH honlapján.

Olyan sok apró adószabály módosul, hogy ezen a helyen csak egyes változásokat közlünk, kiemelve, kivonatos, érthető formában! Nem térünk ki az SZJA, TB, különadó, illeték és egyéb részletszabályokra. Jelen írásunkban az ingatlanra, az ehhez kapcsolódó és egyéb ÁFA-ra koncentrálunk. Kérdéseit vagy teljes tanulmány megküldésének igényét kérem email-ben jelezze a NEVÉVEL ÉS CÉGNEVÉVEL és válaszmail-ben küldjük meg azt.

APEH 2007-ben a befejezett ellenőrzések során 356,7 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel, a kivetett szankciók összege pedig meghaladja a 212 milliárd forintot. A legnagyobb bevételt tavaly is az áfavizsgálatok eredményezték, a 4.613 vizsgálat 63,1 milliárd forint megállapítással zárult, míg a tavaly befejezett 11.095 vagyonosodási vizsgálat 42,7 milliárd forintot hozott az APEH konyhájára. A revizorok az idén is rajta tartják a szemüket mindenen, amin eddig.

2008-ban lesznek új ellenőrzési területek is, ilyen például a jövedelem (nyereség) minimum alatt vallók ellenőrzése vagy a januártól hatályos áfatörvény betartásának vizsgálata.

Az idén ellenőrizendő főbb tevékenységi körök: kereskedelem és vendéglátás, húsfeldolgozó ágazat, baromfiágazat, e-kereskedelem, gabonavertikum, számítástechnikai alkatrészek forgalmazása. Fokozott ellenőrzésre számíthatnak a gépjármű-kereskedelemmel, információtechnológiai szolgáltatással, állategészségügyi ellátással foglalkozó vállalkozók is.

ADÓVÁLTOZÁSOK 2009 január-február! (Archív anyag)

Céges adózás
Januártól az osztalékadó 35 százalékos kulcsa megszűnik és csak a 25 százalékos kulcs marad.

A társasági adót érintő törvénymódosítás egyik eleme a rendezett munkaügyi kapcsolatok definiálása. Részletek és kedvezmények a tanulmányban.

Ide tartoznak az off-shore tőkejövedelmek hazahozatalának szabályai és a külföldi cégtulajdonosnak fizetett osztalék szabálya.

Cégautó adó
A cégautóadó vagyonadóvá alakul át: havonta 1600 köbcentiméteres hengerűrtartalom felett 15 ezer forintot kell befizetni 2009.02.01-től kezdődő hatállyal. A bevallás és a fizetés negyedévente történik.
Rossz hír tehát, hogy akinek cégautója van annak adót kell fizetni.
Akinek külföldi rendszámú autója van (pl. német, szlovák), de költséget számol el - annak is.
Tulajdonképp mindenkinek (EVA-soknak is) cégautó adót kell fizetnie, aki cégautót használ.
A törvény szerint a magánautókat is megadóztatják február 1-től: ha a dolgozó vagy alkalmi megbízatású személy útnyilvántartást készít a magánautó cég érdekében történt használatáról, akkor az autó tulajdonosának adót kell fizetni.

Van egy megoldási lehetőség a cégautó adóra. Kérem, hogy igényét NEVÉVEL ÉS CÉGNEVÉVEL email-ben jelezze és válaszmail-ben küldjük a megoldást.

ÁFA
Az áfatörvény kimondja, hogy adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az adó alapját képező ügylet megvalósul. Számlakibocsátás után fizetni kell. Az adót akkor is meg kell fizetni, ha a teljesítés hiánya ellenére történik a számlakibocsátás, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja az értékesítő, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés, vagy más teljesített.

Illeték
Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók - a gyermek, a házastárs és a szülő esetében.

Ingatlan átruházásnál is alkalmazható az ajándékozási illeték bizonyos esetekben.

SZJA
A munkaadó vállalhatja - nem kötelező -, hogy elkészítse munkavállalója szja-bevallását. A munkavállalónak január 31-ig kell ezt kérnie.

Aki jogosult az szja-törvény szerint egyszerűsített bevallásra - és nem kérte a munkaadói adóbevallást -, az február 15-ig jelentheti be az APEH-nek, hogy a hatósággal akarja elkészíttetni szja-bevallását.

A személyi jövedelemadó (szja) törvény fogalmai között módosul a magánszemély összes jövedelmének meghatározása.

Kérem, hogy teljes tanulmány iránti igényét NEVÉVEL ÉS CÉGNEVÉVEL email-ben jelezze és válaszmail-ben küldjük meg.

ADÓVÁLTOZÁSOK 2009 ÉVKÖZBEN (Archív anyag)

Általános forgalmi adó

2009. július 1-től az áfa általános mértéke 20 -ról 25 -ra emelkedik.
Ettől az időponttól bevezetésre kerül egy kedvezményezett adókulcs is, ami 18 . Az érintett termékek a tej és tejtermékek, valamint egyes sütőipari termékek.

Csak végösszeget tartalmazó számla esetében a felülről számított adó mértéke:

25 esetén 20 ,

18 esetén 15,25 %

Átmeneti rendelkezések

A 25%-os adómértéket először azon értékesítésre kell alkalmazni, amelynek az Áfa törvény szabályai alapján megállapított teljesítési időpontja július 1. vagy azt követő időpont.

Az előleg esetében, ha annak átvétele még július 1. előtti időpontra esik, a 20%-os adómértéket kell alkalmazni. Ugyanezen értékesítésről kiállított végszámlánál, ha annak teljesítési időpontja követi a hatálybalépést, az előleg feletti ellenértékre 25%-os adókulcsot kell alkalmazni.

Kiemelendő a fordított adózás, a közösségen belüli beszerzés és az „importszolgáltatások” kérdésköre az átmeneti intézkedések szempontjából. E beszerzéseknél a vevő az, aki az adómegállapításra kötelezett. A 25%-os adókulcs alkalmazása a tanulmányban.

Öt különböző helyzetet különböztethetünk meg az átmeneti rendelkezések szempontjából.Az öt különböző helyzet leírása iránti igényét NEVÉVEL ÉS CÉGNEVÉVEL email-ben jelezze és válaszmail-ben küldjük meg.

Személyi jövedelemadó
2009. január 1-től (visszamenőlegesen) változnak az adóhatárok:
0-1,900,000 Ft között 18 1,900,000 Ft-től 342,000 Ft és az 1,900,000 Ft feletti rész 36

Gépjárműadó
A kizárólag elektromos motorral hajtott személygépkocsi után nem kell adót fizetni

Adózás rendje
Az Apeh-al folytatott telefonbeszélgetést rögzíteni fogják, és az adó elévülési idejéig megőrzik

EVA
2009. évre az eva felső határa 25 millió forintról 26 millió forintra nő, de jövőre az adókulcsa 30 százalék lesz.

Járulékok
A járulékok változása 2009. július 1-től hatályos, és az eddigi egységes mérték helyett annak figyelembevételével kell megkülönböztetni a fizetendő járulékot, hogy a járulék alapja eléri-e a minimál bér kétszeresét, vagy sem.
A járulékalap kétszereséig (jelenleg 143,000 Ft) csökkennek a járulékok, az ezen összeg feletti rész után viszont változatlanok maradnak.
Járulék táblázat a tanulmányban.

Kedvezményes járulékok
A pályakezdők fiatalok (Start kártya), az ötven év feletti munkanélküliek (Start Plusz), illetve a Gyes-ről visszatérők (Start Extra) esetében igénybe vehető kedvezményes járulékok is változnak.

Táppénz
Csökken a táppénz mértéke, és a passzív jogú táppénz időtartama is.

Betegszabadság
Csökken a betegszabadság időtartamára, a munkáltató által fizetendő járandóság.

Családi pótlék
Az eddig adómentes családi pótlék 2009. szeptember 1-től olyan jövedelem lesz, amit más, összevonandó jövedelemmel (pl. munkabér) össze kell vonni, de az családi pótlékra eső adó levonhatóvá válik. Családtagok között a családi pótlékot meg kell osztani, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a családi pótlék 50 %-át kell figyelembe venni.

Budapest, 2009. július

Adótörvény-változások 2010.(ARCHÍV ANYAG)

Mivel nagyon sok változás történt az adótörvényekben, csak azokat a legfontosabb módosításokat említjük meg, amelyek általánosságban mindenkit érinthetnek.

A rehabilitációs hozzájárulást a tavalyi személyenkénti 177.600,-Ft-ről erre az évre 5-szörösére, azaz személyenként 964.000,-Ft-ra emelte az Országgyűlés, amely összeg szektortól függetelnül, valamennyi cégre vonatkozik, ahol húsz főnél többet alkalmaznak és a csökkent munkaképességüek aránya nem éri el az átlagos létszám öt százalékát. Az összeget az öt százalékhoz hiányzó személyek után kell fizetni. Nagyobb cégek esetén ez az hozzájárulás jelentős eredményt befolyásoló tényező is lehet.

Kevesen tudják, hogy 2011-től az SZJA-nál a 17%-os adókulcs jövedelmi határát kedvezően háromszorosára emeleik, így ez a kulcs fog vonatkozni 15 millió forintos jövedelemig! (Kvázi egykulcsos adó, mert az adózók 85%-a ebbe fog tartozni).

Az alábbiakban az ügyfélkörünket kiemelten érintő módosulásokat vesszük sorra röviden, kivonatos formában. Ha a teljes tanulmányt igényli, akkor kérem ezirányú igényét NEVÉVEL ÉS CÉGNEVÉVEL email-ben jelezze és válaszmail-ben küldjük meg.

ADÓ MÓDOSULÁSOK, Adótervezés és adóellenőrzés 2010.02 (Archív)

Társasági adó

Ebben az adónemben történt a legösszetettebb változás. Természetesen köztudott, hogy a társasági adó mértéke 19% lett az eddigi 16% helyett, megszűnt viszont a különadó és nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül a reprezentáció, üzleti ajándék címén személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás. Ezzel egyidejűleg a vállalkozás érdekében felmerült költségek köréből kikerült a reprezentáció és az üzleti ajándék. A megszűnő adóalap-csökkentő tételek közül a mindenkit érintő lett a helyi iparűzési adó csökkentésként történő érvényesítése.

Az összetett Tao. változás az alacsony adózású országok felé történő kifizetések megnehezítése céljából történtek illetve a valós gazdasági jelenléttel nem rendelkező szlovák és román cégekre koncentrálva.
Bevezették/módosították az ellenőrzött külföldi társaság, a valós gazdasági jelenlét fogalmát, a befektetői tevékenység definícióját, a külföldi szervezet, külföldi szervezet adóalapja, külföldi szervezet jövedelmének adómértéke (30%) meghatározását, INGATLANNAL rendelkező társaság üzletrészeinek, részvényeinek külföldi tulajdonos általi elidegenítésekor fizetendő adót bevezették. Ebbe a körbe tartoznak az SZJA törvény egyes módosításai is, mint a közvetett részesedés és szavazati arány, közvetett részesedést biztosító társaság, köztes társaság és egyéb jövedelem.

Az állami adóhatóságnak 2010-ben továbbra is kiemelt célkitűzése az ún. agresszív adótervezés elleni határozottabb fellépés.

Ellenőrzésre számíthatnak a több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel működő vállalkozások, az előtársasági időszakban nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallók, a tartós veszteséges, ugyanakkor folyamatosan működő cégek, különös tekintettel a nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására.

Vizsgálati terület lesz az adóminimalizálásra irányuló költségelszámolás; az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatás (pl.: rendszerhasználati díj, bérleti díj, piackutatás, management költség, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vétele; a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján adóalap csökkentő tétel alkalmazása, illetve adókedvezmény és támogatás érvényesítése; az adóalap csökkentés a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban, járulékalap csökkentése az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben; a rendszeresen előzetesen felszámított áfát valló, de azt a folyószámlán hagyó, vagy más adónemre átvezető vállalkozások működése.

Az adóhatóság fokozott figyelmet fog fordítani a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek valós tartalmára, valamint a szokásos piaci ár megállapításának vállalkozás által alkalmazott módszerére. A feltételes adómegállapítások ellenőrzése során a kérelemben foglalt tények teljesülésének vizsgálata jelenti az adóhatóság feladatát. Kiemelt feladatként kezeli az adóhatóság a beruházási adókedvezmény ellenőrzését is, különös figyelemmel az adókedvezménnyel érintett időszak jogszabályban meghatározott lezárulására.

Az adóhatóság elnöke felhívja a figyelmet arra is, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait illető bevételek megrövidítésének feltárása, illetve a minimum járulékalap, a minimálbér kétszerese és a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettség teljesítése érdekében fokozottan figyelemmel kell kísérni azokat a vállalkozásokat, vállalkozókat, akik járulékfizetési kötelezettségüket a tevékenységre jellemző keresetnél alacsonyabb összeg után teljesítik.

Amennyiben adótervezés témakörben személyre szabott tanácsadást igényel kérem jelezze irodánk felé a 473 1743-as bdapesti számon.

ÁFA

1. Szolgáltatások nyújtása

Jelentősen megváltoznak a szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó áfa szabályok.

Az új szabályozás jellemzője, hogy különbséget tesz a teljesítés helyében attól függően, hogy a szolgáltatásnyújtást

• adóalany részére, vagy
• végső fogyasztó részére nyújtják.

Kivételek a főszabály alól (csak a gyakoriak):

1.1. Ügynöki tevékenység
1.2. Kulturális és egyéb szolgáltatások
1.3. Szellemi alkotásokhoz és egyebekhez kapcsolódó szolgáltatások

Amennyiben a teljesítés helye belföld, akkor a szolgáltatást adókötelezettsége terheli, „áfá-s” számlát kell kiállítani.

Ha a fentiek alapján külföld a szolgáltatás helye, „ÁFA törvény területi hatályán kívüli értékesítés” történik, a számla nem tartalmaz ÁFÁ-t.

2. Szolgáltatások igénybevétele (külföldi illetőségű adóalanytól)

Ha a teljesítés helye belföldre esik, az ÁFA-t a belföldön nyilvántartásba vett adóalany (vevő) fizeti, ha a szolgáltatás nyújtója belföldön nem letelepedett (nincs magyar adószáma).

Ekkor a számla nem tartalmaz adót, azt a vevőnek kell felszámítani, bevallani és megfizetni.

Ilyen esetek lehetnek:
- ingatlanhoz kapcsolódik a szolgáltatás
- kulturális stb. szolgáltatás
- éttermi, vendéglátóipari szolgáltatás

EVA

Az eva mértéke az adóalap 30 százalékára változott a 25 százalékos mértékről.

Azonban, ha az adóalany bevétele meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt (26Millió), akkor a bevételnek az értékhatárt meghaladó része után az eva mértéke 50 százalékos.

ÁFA törvény miatti változások az evásoknál:

Az eva-alanyt is áfa-alanynak kell tekinteni a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározásakor. Amennyiben másik államban letelepedett adóalany vesz igénybe szolgáltatást, a szolgáltatásnyújtás után az áfát az eva-alanynak kell megfizetnie.

SZJA

A fenti Tao. részben említett alacsony adózású országból származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseken kívül az egyik legfontosabb változás a társas és egyéni vállalkozókat érintő jövedelem kivét-kiegészítés, illetve személyes közreműködői díjkiegészítés.

További változások:
Adóalap (szuperbruttósítás)

Az adóalap számításakor az adóköteles bevételt növelni kell

• TB ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvény alapján a járulék általános mértékével megállapított összeggel;
• ha nem áll fenn a biztosítási kötelezettség, akkor az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény alapján az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeggel.

Közérthetően: biztosítottak esetében a 27 TB járulék, nem biztosítottak esetében 27 egészségügyi hozzájárulás növeli a bevételt.

Adóelőleg-nyilatkozat:

A magánszemély az adóelőleg megállapításhoz felszólításra vagy önként adóelőleg nyilatkozatot tesz.

Természetbeni juttatások:

Az adómentes természetbeni juttatások az internet-használat és számítógép-használat kivételével megszűntek, a juttatások rendszerét teljesen átalakították.

Egy része kedvezményes (25 -os) adózású juttatások közé került, másik részük adóköteles (54) lett és még 27 % TB járulék is terheli.

Maradó adókedvezmények

• adójóváírás
• családi kedvezmény.

Helyi iparűzési Adó

Az iparűzési adót érintő adóztatási feladatok átkerülnek az adóhatóság hatáskörébe. Ennek következtében az iparűzési adót (adóelőleget, feltöltési kötelezettséget és adómegállapítást) 2010. július 1-jétől önadózással kell teljesítenie az adózónak (nem kapnak fizetési meghagyást róla).

Adózás rendje

Bejelentendő adat lett az ingatlannal rendelkező társaság számára, ha ilyen társaságnak minősül, illetve, ha megszűnik ezen állapota. Ezt a társasági adóbevallást követő 90 napon belül kell, hogy megtegye.

Bejelentési kötelezettség áll fenn, ha az adóalany az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni. Kereskedelmi kapcsolatnak minősül a termékértékesítés mellett a szolgáltatásnyújtás és a szolgáltatás igénybevétele is.

Tb

Az arányos közteherviselés követelményének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a járulékfizetési alsó határát az egyéni és társas vállalkozóknál a munka valós piaci értékéhez igazodó új alsó határ váltja fel.
Ennek értelmében a fogalmak és értelmező rendelkezések egy új ponttal kiegészülnek. A tevékenység piaci értéke: a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.

(Erre vonatkozóan, Alkotmánybírósági határozat várható.)

Foglalkoztatói járulékmértékek

Járulék mértéke: 27 %.

Biztosítotti járulékmértékek

Járulék mértéke: 17%.

Egészségügyi hozzájárulás

Az összevont adóalapba tartozó és egyes külön adózó jövedelmek után fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 27 százalékra emelkedik (az eddigi 11 %-ról).

27%-os EHO terheli a társas vállalkozást azon összeg után is, amelyet a személyesen közreműködő társas vállalkozó részére osztalékként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni. Ez nem érinti az EVA hatálya alá tartozó vállalkozásokat.

Az egyéni vállalkozó kivét-kiegészítés összegét szintén terheli a 27% EHO (kivéve az evás egyéni vállalkozókat).

Kulturális járulék

Megszűnik a kulturális járulékfizetési kötelezettség.

2010.02
Jelen oldalon szereplő információk nem minősülnek tanácsadásnak sem ajánlatnak. Konkrét ügyben kérem keressék meg irodánkat!

ILLETÉK-TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI - INGATLAN (archív anyag)

A) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 4% (a nem lakóingatlan esetén).

Az általános visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke 10%-ról 4%-ra csökken 1 milliárd forint forgalmi értékig, e felett az összeg felett pedig az illeték mértéke 2%, de ingatlanonként maximum 200 millió forint lesz. A 200 millió forint maximális illeték így csak a 9 milliárd forint feletti forgalmi értéknél jön szóba.

B) A lakástulajdon visszterhes megszerzésének illetéke 2% és 4 %.

Szintén jelentőset csökkent a lakás megszerzése után fizetendő illetékek mértéke: 4 millió forintig megmarad a 2%, de az e feletti rész után 4%-ra csökkent az illeték mértéke (a korábbi 6% helyett).

C) Ingatlannal rendelkező társaság megszerzésének illetéke

Az ingatlanfejlesztők számára az Illetéktörvény egyik legfontosabb új rendelkezése, hogy a törvényhozó a Magyarországon fekvő ingatlan tulajdonjogának üzletrész-adásvétel útján való megszerzését is illetékkötelessé teszi:

Az új rendelkezés a magánszemély vevőket és a gazdálkodó szervezetek általi részesedésszerzéseket is érinti, kivéve a társasági adótörvény szerinti kedvezményezett részesedéscsere útján történő vagyonszerzést (Itt viszont bevezeti az Ellenőrzött társaságok fogalmát). Az illeték mértéke megegyezik az ingatlanszerzés fentiek szerinti általános mértékével.

D) Átalakulással szerzett vagyon illetéke

Kikerül az illetékmentességek közül, és így vagyonszerzési illeték alá esik majd az átalakulással történő vagyonszerzés is általában, mindössze a Társasági adóról és az osztalékadó szóló 1996. évi LXXXI. tv. szerinti kedvezményes átalakulás vagy részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés esetében marad meg az illetékmentesség.

E) Ingatlanok visszlízingjének illetékmentessége

Mentes lesz a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlanok visszlízing keretében történő megszerzése egy átmeneti időszakra, a 2009. július 9-től 2012. december 31-ig illetékkiszabásra bejelentett ügyekben, ennek okát a gazdasági válságban jelöli meg a törvényhozó.

F) Változások a "2%-os" (ingatlanforgalmazói) kedvezménnyel kapcsolatban

2010. január 1-jétől a 2%-os ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezményre nem a cégjegyzék vagy vállalkozói igazolvány szerinti főtevékenység lesz a feljogosító tényező, hanem a törvény definícója.

A többi szabály változatlan, a 2 év a bejelentéskor kezdődik és az ingatlant ennek végén el kell adni, vagy tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe kell adni. Figyelem: 2009 elején is történt változás!

G) Ingatlan továbbértékesítésének határidejének kivételes meghosszabbítása a 2%-os illetékmérték alkalmazásakor

A gazdasági válság miatt a törvénybe bekerült átmeneti rendelkezés haladékot biztosít azoknak, akik késedelembe estek (vagy ettől tartanak) a 2 éves határidő tekintetében. Ha az ingatlanszerzést 2006. október 1. és 2009. május 31. között jelentették be illetékkiszabásra a 2 éves feltétel teljesítésének vállalásával, akkor kérelmezni lehet a határidő meghosszabbítását 4 évre.

H) A "4 éves telek beépítési szabály" határidejének ideiglenes kitolása

A lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzésével kapcsolatos illetékmentességi szabály alkalmazásához a lakóház felépítésére nyitva álló határidő 4 évről 6 évre nőtt.

A határidő hosszabbítás nem automatikus, azt az adóhatóságtól egyénileg kell kérni. A kérelmet 2008. október 1. - 2010. január 15. között lejáró határidő esetén 2010. január 31-ig kell benyújtani. Ezt követően a kérelem előterjesztésének határideje a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejáratának napja.

Budapest, 2010. január 15.

Jelen információk nem minősülnek tanácsadásnak, csak figyelem felkeltőként szolgálnak. Kérem, hogy egyedi tanácsadás vagy teljes tanulmány iránti igényét NEVÉVEL ÉS CÉGNEVÉVEL email-ben jelezze és válaszmail-ben küldjük meg.

Vagyonnadó

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette az ingatlanadót a 2010.01.26-án meghozott egyhangú határozatával.

Cégjog, egyszerűsített cégeljárás 2011 - Archív

Kft 500 ezer Ftr-ból és Zrt már 5 MILLIÓ Ft- ból alapítható!

Egyszerûsített cégeljárásban az illeték jelentõsen csökken: cégformára tekintet nélkül 15 ezer Ft illetéket kell fizetni a korábbi 100 ezer Ft (kft., zrt.) és 50 ezer Ft (kkt., bt.) helyett, így az alapítási költségek a felére csökkentek!!

Szerzõdésmintával alapított és egyszerûsített eljárásban bejegyzett cégek esetén a cégbejegyzés és változásbejegyzések jelenleg 1 munkaóra alatt történnek meg!!!l A nem szerződésmintás cégek esetén a határidő 15 nap, de általában ez is rövidebb a gyakorlatban. Miindkét típusú (normál és egyszerűsített) cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmeket kizárólag elektronikus formában lehet elõterjeszteni elektronikus aláírással ellátott ügyvédi okiratban.

A cégek a változásbejegyzési kérelmükben meghatározhatják az adatok változásának idõpontját (így például a cég neve, vagy székhelye módosítását, a képviselet módja változását, amelyeket ugye sok cég közzétesz a médiában és eddig gond volt az időponttal).

A társaságok társasági szerzõdése meghatározhatja azokat az ügyeket, amelyekben a tagok ülés tartása nélkül határozhatnak.

Ismeretes, hogy 2007. szeptember 1-jétõl a vezetõ tisztségviselõk ismét elláthatják feladatukat munkaviszony keretén belül is. ( A SZÍNLELT MUNKASZERZŐDÉSEK VIZSGÁLATA TOVÁBBRA IS TÉMA. ERRŐL itt olvashatnak)

Az ügyvezetõnek nyilatkoznia kell arról, hogy a a tagok számára történő kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetõképességét, illetve a hitelezõk érdekeinek érvényesülését. Ezt a nyilatkozatot az ügyvezetõ köteles 30 napon belül a cégbírósághoz benyújtani. (EZ NEM KÖNNYÍTÉS, DE A HITELEZŐVÉDELMET SEGÍTI).

A korábbi cégmódosítási szabályok részletesen az archív megoldásaink menüpont alatt találhatók!

A Ctv. értelmében a cégnévnek nem feltétlenül része a tevékenységi körre történõ utalás, így a hosszú és rövid cégnév között a továbbiakban nem feltétlenül lesz különbség. Névfoglalással a kívánt cégnevet alapítás elõtt a társaságok 60 napos idõtartamra lefoglalhatják.

A cég székhelyének megjelölése mellett - amely a cég bejegyzett irodája - a társaságok megjelölhetik a székhelytõl különbözõ központi ügyintézés helyét.
Ezzel a bejegyzett iroda és a központi ügyintézés helye cégjogilag elválhat egymástól, ami növeli a cégek mozgásterét. További lehetõség, hogy a társaságok az Európai Unió más tagállamában is jogosultak lehetnek tevékenységük elsõdleges folytatására, mely nem igényli a székhelyre vonatkozó bejegyzés módosítását.

A cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárásban történõ felhasználás céljából az ügyvéd is készíthet a társaság képviselõje részére aláírási mintát (HOGY EZT EDDIG MIÉRT NEM LEHETETT?), ha egyébként a létesítõ okiratot vagy annak módosítását is õ készíti és jegyzi ellen.Ez az aláírási minta azonban nem lesz általános érvénnyel, egyéb hatóságok és szervek, bankok elõtt vagy pályázatok során felhasználható, ezen esetekben továbbra is a közjegyzõ által készített aláírási címpéldányra lesz szükség.

A cégek saját közleményeinek (így például tõkeleszállítás, befolyásszerzés, végelszámolás), valamint hatósági engedélyeinek közzététele esetén a Cégközlöny mellett a cégeknek lehetõségük lesz a fenti adatokat AZ INTERNETEN, saját honlapjukon is közzétenni. Ebben az esetben azonban a közleményeiket egyidejûleg az ismert hitelezõk számára elektronikus úton is meg kell küldeni, valamint a cégek honlapjukat - törvényességi felügyeleti eljárás terhe mellett - folyamatosan kötelesek mûködtetni.

A cégjegyzék rovatainak elnevezése angol, német, francia és orosz nyelven is megjeleníthetõ. Az adatokat és iratokat a cégbíróság az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is nyilvántartja, ha a társaság csatolja az adatok és iratok hiteles fordítását.

A cégjegyzék adatai között szerepel a cég elektronikus elérhetõsége (honlap, e-mail); az üzleti év mérleg fordulónapja, amennyiben az üzleti év eltér a naptári évtõl; ha a cég összevont (konszolidált) éves beszámolót készítõ anyavállalat vagy abba bevont leányvállalat, akkor a cégjegyzék tartalmazza ezt a tényt, valamennyi kapcsolódó anya- és leányvállalat cégnevének, székhelyének, cégjegyzékszámának és nyilvántartó hatóságának feltüntetésével. Ez utóbbi bejelentést az éves beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével egyidejûleg kell megtenni.

A Ctv. lehetõséget ad arra, hogy a társaság válasszon: a társaság számláját a cégiratok bírósághoz történõ benyújtását megelõzõen megnyitja és a pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre állását a bíróság felé hitelintézeti igazolással igazolja, vagy pedig a vezetõ tisztségviselõ a társaság bejegyzését követõ 8 napon belül nyitja meg a társaság pénzforgalmi számláját és fizeti be erre a számlára a korábban rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulást. Ez utóbbi esetben a társaságnak a bejegyzési kérelmével egyidejûleg ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt ügyvezetõi nyilatkozattal kell igazolni a bíróság részére a pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre állását.

A társaságok információszerzési lehetõségeit kedvezõen befolyásoló változás, hogy a Cégközlöny nyomtatott formátum helyett 2008. január 1. napjától elektronikus formában, honlapon elérhetõ.

Cégjogi és egyéb változások 2012 - Archív anyag

2012. január 1-i, ill. 2012. március 1-i hatállyal – több más jogszabály mellett – a Cégtörvény valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvény több rendelkezésében is érdemi változás történt, illetve visszakerültek régi elemek a törvénybe.

Ismét meg kell határozni a társasági szerződésben és fel kell tüntetni a cégjegyzékben a főtevékenységen kívül az egyéb tevékenységi köröket is.

A társaság külföldi székhelyű vállalkozás tagja, legyen az akár jogi akár természetes személy, és minden, a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy esetén ismét kötelező lett kézbesítési megbízott megjelölése.

Ismét szükségessé vált a társaság székhelye, telephelye, fióktelepe használatának igazolása, amelyre vonatkozó okiratot (pl.: tulajdoni lap, bérleti szerződés stb.), vagy nyilatkozatot a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell.

Külföldi cég tagsága esetén ismét csatolni kell a külföldi cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, és annak hiteles magyar nyelvű fordítását, illetve azt az okiratot amelyből képviselőjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható (ez általában a cégkivonatból megállapítható, de vannak országok ahol erre külön okirat szolgál Certificate of Incumbency).

Változik az egyszerűsített eljárással történő cégalapítás illetéke, amelynek mértéke 2012. március 1 napját követően zrt. és kft. esetén 50.000,- Ft-, betéti társaság esetén 25.000,- Ft. A rendes eljárással történő alapítás illetéke nem változik, annak mértéke Zrt. és Kft. esetén 100.000,- Ft betéti társaság esetén 50.000,- Ft.

Bevezetésre került az ún. adóregisztrációs eljárás, amelynek során a NAV megvizsgálja, hogy a létrehozni kívánt társaság ügyvezetője és többségi tulajdonosa (továbbiakban: tag) (i) nem rendelkezik-e 15 millió forintot meghaladó adótartozással, (ii) vagy tagja-e, illetve ügyvezetője-e olyan társaságnak amelynek 15 millió forintnál több adótartozása áll fenn (iii) tagja, illetve ügyvezetője volt-e az elmúlt öt évben olyan társaságnak, amely 15 millió forint adótartozás hátrahagyásával szűnt meg jogutód nélkül. Ezen feltételek fennállása esetén az adóhatóság megtagadja az adószám kiadását, és ezzel megakadályozza a társaság bejegyzését. Ezt az eljárást az adóhatóság a társaság ügyvezetője, illetve többségi tulajdonos tagja változásának esetén is elvégzi, és ha hasonló eredményre jut, akkor elrendeli a már létező társaság adószámának törlését, ami a társaság törléséhez is vezethet.

Az adószám megállapításának megtagadása esetén, lehetőség van ún. kimentési kérelem előterjesztésére, amelyben a tagnak vagy az ügyvezetőnek kell bizonyítania azt, hogy az adótartozás azért keletkezett, mert a céggel szerződött vevők illetve megrendelők nem fizették meg a társaság által nyújtott szolgáltatások vagy áruk ellenértékét. A kimentési lehetőség feltételeit a törvény részletesen szabályozza.

Amennyiben a cégjegyzék adataiban bekövetkezett változást 30 napon belül a cégbíróságnak nem jelentik be a cégbíróságnak minden esetben ki kell szabnia az 50.000 Ft-tól 900.000,- Ft-ig terjedő pénzbírságot. Ebben a tekintetben megszűnt a cégbíróságok mérlegelési jogköre. Különösen érzékenyen érintheti ez a rendelkezés a külföldi részvétellel működő társaságokat, amelyeknél szükség van a csatolandó okiratok hiteles fordítására is, illetve ahol az anyavállalat döntéshozói hozzászoktak a viszonylag kényelmes ügyintézéshez, és az aláírásokat, cégiratokat viszonylag lassan hajlandóak csak visszaküldeni Magyarországra.

Cégjegyzékbe bejegyzett természetes személyek (tagok, ügyvezető, felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgáló) születési idejét is be kell jelenteni a cégbíróságnak

A tagok adóazonosító jelét – külföldi tag esetében a külföldi adóazonosítót is – be kell jelenteni a cégbíróságnak.

A cégek kötelesek a társasági szerződésüket (alapító okiratukat) legkésőbb 2013. február 1-ig a Cégtörvény módosított rendelkezéseivel összhangba hozni. Ennek elmulasztása esetén a cégbíróság törvényességi eljárást is lefolytathat a társaság ellen, amelynek során bírság kiszabására és végső soron akár a társaság törlésére is sor kerülhet.

CÉGES VÁLTOZÁSOK 2012 - archív anyag

Az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet, mely fontos lehet a cégük további mûködéséhez.

- 2012. január 01.-tõl életbe lép egy olyan változás, ami könnyedén a vállalkozás megszûnéséhez vezethet.
Ugyanis az adószám törlésére jövõre, felfüggesztés nélkül is sor kerülhet, egy olyan apró figyelmetlenség miatt, ha a határozott idõre választott képviselõ mandátuma lejár és nem kerül sor új képviselõ, ügyvezetõ választásra .

Kedves Cégvezetők! Kérem ellenõrizzék, hogy az alapítói okiratukban hány évre lettek megválasztva ügyvezetõnek / vezetõ tisztségviselõnek / képviselõnek és esetlegesen nem járt-e le megbízatásuk. Van még idõ elmenni ügyvédhez és egy módosítást bejegyeztetni.

- 2012-tõl emelkedik a cégautóadó mértéke. A megemelkedett cégautó adót elõre egy összegben egész évre be kell fizetni 2012. január 20-ig.

Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következõ:

A gépjármû hajtómotorjának teljesítményét a forgalmi engedély P.2 pontja, a környezetvédelmi a besorolását a V.9 pontja tartalmazza.

- 2012-ben ismét kötelezõ lesz a kamarai tagság.

A már mûködõ gazdálkodó szervezetek 2012. január 1-jétol számított 60 napon belül kötelesek a kamarai nyilvántartásukat kezdeményezni. A kamarai közfeladatok ellátásához történõ hozzájárulásként a gazdálkodó szervezet köteles évi 5000 forint kamarai hozzájárulást fizetni.
Ez a kötelezettség nem vonatkozik azon gazdálkodó szervezetekre, amelyek fõtevékenysége mezõgazdasági és erdõgazdasági tevékenység [199. évi 121. tv 45.§. (1).].

- Ingó, ingatlan gazdasági tevékenység keretében történő átruházása:

Ingó, ingatlan (ez új szabály) értékesítés esetében, ha ingó vagyontárgy, ingatlan átruházása gazdasági tevékenység keretében üzletszerűen történik, (erre külön fogalmi meghatározás lesz), akkor az értékesítésből származó jövedelmet az önálló tevékenységből származó jövedelem-megállapítási szabályok szerint kell meghatározni.

- Lízingügyletek:

Az ingatlan elidegenedésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok kiegészülnek a nyílt és zártvégű ingatlanlízing ügyletek tekintetében.

Ha a futamidő végén a vételi jog gyakorlásával szerzi meg a magánszemély az ingatlant, akkor

o a szerzési időpont a vételi jog gyakorlásának időpontja,

o megszerzésre fordított összeggel kapcsolatos más kiadásnak minősül a fizetett előtörlesztési díj,

o megszerzési összegnek minősül a magánszemély által megfizetett lízingdíjak tőkerésze, a lízingbevevői pozíció átvételéért fizetett összeg, a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg.

- Az általános ÁFA kulcs 25%-ról 27%-ra emelkedik (gondolom ezt mindenki tudja).

Kötelező cégmódosítás 2013 feb 1-archív!

1. Adatbejelentés
Be kell jelenteni a cégbírósághoz valamennyi magánszemély tag és képviseletre jogosult személy (ügyvezető) adószámát, születési hely, idejét. Ha cég a tag, akkor annak cégjegyzékszámát és adószámát.

2. Székhelyigazolás
Be kell nyújtani a cégbírósághoz a székhely, telephely, fióktelep használatára vonatkozó jogosultság igazolását.

3. Kézbesítési megbízott
Kézbesítési megbízottat kell kijelölni a külföldi tag, ügyvezető, felügyelőbizottsági tag részére, amennyiben nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel.

Amennyiben más adat módosítása nem szükséges, a magánszemélyekre vonatkozó bejelentési eljárás illeték és költségmentes.

Az adatbejelentés elektronikusan történik az eljáró ügyvéd által. A székhelyhasználat jogosultságát igazoló okiratot, illetve a kézbesítési megbízást az eljáró ügyvéd - igény szerint - elkészíti.

Az eljáró ügyvéd továbbá átnézi és a jogszabályoknak megfelelően hatályosítja a társasági szerződést. Amennyiben más adat módosításának szükségessége is felmerül, az eljáró ügyvéd változásbejegyzési eljárás keretében - illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése mellett –módosítja a cégadatokat.

Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak vagy ajánlattételnek, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a fenti elérhetőségeink bármelyikén a kapcsolatot. Személyre szabott tanácsért kérem lépjen kapcsolatba irodánkkal.

Irodánk szívesen áll az Önök rendelkezésére. Keressenek bizalommal.