ÚJ PTK 2014 március 15-től hatályos!

ÚJ PTK 2014 március 15-től, csak az újdonságokat listázzuk!

Az új Ptk alapelve a kötelező érvényű jogalkotás helyett a DISZPOZITIVITÁS bevezetése, vagyis eltérést enged sok szabályától a felek megállapodása alapján, és ezzel a jogi szemléletet igyekszik átalakítani.

Az új Ptk ún. "könyvekből" áll, ami tulajdonképpen fejezeteket jelent és integrálja magába pl. a Gazdasági Társaságokról szóló törvényt is (3. könyv). Az egész Ptk. ún. monista kódexnek nevezik vagyis a polgári-gazdasági joganyag egészét tartalmazza (pl. a családjogot is).

A jogszabály nagy előnye, hogy egységbe rendezi az elmúlt 20-40 év folyamatosan fejlődő polgári és gazdasági jogi joganyagát (1988, 1997, 2006, 2013), rendszerezi, logikusan felépíti és a jelentős BÍRÓI GYAKORLATOT is figyelembe veszi.

JOGI SZEMÉLYEK:
Jogi személyek alaptípusait rendszerbe szervezi: Egyesület, Gazdasági társaság, Szövetkezet, Egyesülés, Alapítvány. A költségvetési szervek nincsenek az új Ptk-ban.

Az integrálás miatt a részletszabályok külön törvényekbe kerülhetnek, pl: Civil tv.

Ehelyütt a jogi személyek közül csak a GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKkal foglalkozunk (de természetesen kérdezhetnek az egyesülettel és a többi jogi személlyel kapcsolatban is):

A diszpozitivitás ellenére a Gazdasági társaságoknál típuskényszer van: KKT, BT, KFT, Rt.

A legfontosabb változás közismert: a Kft minimális alaptőkéje ismét 3.000.000,- (három millió) Forint lett. A régieket 2 év alatt kell felemelni erre a szintre és nem kötelező az első módosításkor csak, ha a cég az új Ptk szabályai szerint szeretne működni. Ekkor is elhatározhatja a tőkeemelést és amíg nincs befizetve, addig a tagok felelnek a a cég tartozásaiért. A tőkeemelés lehet törzstőkén felüli vagyonból is.

Bt-knek az új törvényhez való megfelelési HATÁRIDŐ: 2015. MÁRCIUS 15! A szövetkezetnek 2015. június 15! A Kft-knek és Rt-knek elég 2016.március 15-ig módosítani. Kizárólag az új Ptk-nak való megfelelés illeték és közzétételi díj mentes.

Apportot azonnal kell rendelkezésre bocsátani.

Megszűnt a taggyűlés hatáskörének taxatív részletezése.

ÜGYVEZETŐ FELELŐSSÉGE: A Ptk kimondja, hogy egyetemleges, de nem kell megijedni. Az új szabály szerint jogi személy vezető tisztségviselője „e jogviszonyával összefüggésben” harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a cég mellett ő is a teljes magánvagyonával felel! Sokan ebből azt olvasták ki, hogy a vezető tisztségviselők felelőssége indokolatlanul és nagymértékben növekedni fog.

A vezető tisztségviselő felelősségén az új Ptk semmit sem változtat, éppen ellenkezőleg: az új Ptk. szabályozásának ez egy többlet eleme, vagyis ha a vezető tisztségviselő e minőségében eljárva szerződésen kívül harmadik személynek kárt okoz, akkor vele együtt egyetemlegesen a cége is helytállni tartozik. Sajnos a jogszabály megfogalmazása nem szerencsés, de a szabály rendszertani és törvénybeli elhelyezkedésből látszik, hogy itt nem szerződésekért való felelősségről van szó. Tehát ez a paragrafus, ami a deliktuális felelősség körében szerepel, más személy magatartásáért való felelősség körében van elhelyezve, ezért nem vonatkozhat a szerződésből adódó felelősségre, mert a szerződést a cég köti.

A Ptk.-nak egyedül az az újdonsága e tekintetben, hogy odateszi egyetemleges felelősnek a céget is. Nem a vezető tisztségviselőt a cég mellé, hanem a céget a vezető tisztségviselő mellé a szerződésen kívül okozott károkért! Például elmegy a vezető tisztségviselő, mint vezető tisztségviselő egy másik céghez tárgyalni és összetöri az íróasztalt. Elsődlegesen a vezető tisztségviselő felel ilyenkor, de behelyezi a felelősségbe a jogi személyt is egyetemlegesen mellette. Miért? Erre pedig megvan a válasz. Mert így akart a jogalkotó a károsultnak egy esetleg nagyobb megtérülési potenciált biztosítani, meg azért is, hogy válogassa meg a vezető tisztségviselőt és legközelebb ne szerződjön olyan vezető tisztségviselővel, aki íróasztalokat töröget...

TOVÁBBI CÉGES SZABÁLYOK:

Rt-nél is minden kógensből diszpozitív lett, de tényleg minden? Érzékeltetve: visszatért a 1997-es állapotra, Zrt és Nyrt szabályozása ugyanott.

Nyrt az, aminek papírjait a tőzsdére bevezették (Értékpapír tv.). először Zrt-ként kell megalapítani, és bejegyzés után lehet tőzsdére vinni. alaptőke Zrt 5 millió, Nyrt 20 millió.

Nyrt részvényei csak dematerializáltak lehetnek.

Minden minősített döntési százalék diszpozitiív, de min. 51%.

A SZERZŐDÉSEK JOGA:

Itt is a monista kódex erős absztakciós jellegét látjuk - alkalmazása során jönnek ki majd a kérdések.

Szerződési szabadság elve, diszpozitivtás, de pacta sunt servanda és együttműködési kötelezettség.

Beépíti a PED 25-t. viszont az előszerződésnél új: bíróság nem állapítja meg a szerződés tartalmát. Bevezeti a versenyeztetés fogalmát (ami nem egyenlő a közbeszerzéssel). a blanketta szerződéseknél a szokásos gyakorlatról nem kell tájékoztatni. "Blanketták csatája": két cég blankettákkal szerződik: ha nagy az eltérés, akkor nem jön létre szerződés, mert nincs konszenzus.

Elektronikus szerződés: a "kattintásos" szerződést jelenti és nem az emailen rekonstruáltat.

A szerződés érvénytelenségének szabályozása egy helyre került és lényegileg nem változott: Semmisség és megtámadhatóság: maradt a felosztás és szerződési akarat hibája, jognyilatkozat hibája, célzott joghatás hibája.

Létre nem jött szerződés vagy létrejött, de érvénytelen, beemeli a bírói gyakorlatot.

Kimaradt a jogkérdésben való tévedés és az eredeti állapot visszaállítása helyett - főszabályként - a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni, kivéve ha természetben lehetséges az eredeti állapot visszaállítása.

Foglalót már nem csak a szerződéskötéskor lehet adni, hanem a szerződés jeléül bármikor. az alanycsere szabályai (engedményezés) részletesebbek lettek és semmis lett a biztosítéki célú engedményezés. 2 értesítést kell küldeni engedményezésnél. Jogátruházás igen ( ha forgalomképes a jog), de pl. perjogi pozíció nem átruházható.

Adásvétel alapban nem változik, de ingatlan adásvételt pontosítja: szerződés, birtokátruházás, ingatlannyilvántartási bejegyzés.

Újdonság: vételi jogot (elővásárlási és visszavásárlási jogot is ) már nem csak 5 évre lehet kikötni!

Opciós jog modernizálódása: bevezeti az eladási jog fogalmát (Call option és Put option).

A lakásbérleti szerződésnél a kaució max. 3 hónap lehet (diszpozitív?) és a határozatlan idejű szerződés rendes felmondását ésszerűen szabályozza (hó 15-ig vagy azután közölt felmondás).

A SZERZŐDÉSSZEGÉS szabályai nagymértékben nem változtak, a kártérítés változott.

Új szerződés típusok definiálása:

Bizalmi vagyonkezelés bevezetése a Ptk-ba(trust, Treuhand). vagyonrendelő és vagyonkezelő, a vagyon az utóbbi tulajdonába kerül!

Gyűjtő Letéti szerződés.
Forgalmazási szerződés.
Jogbérleti szerződés= Franchise.
Fizetési megbízási szerződés.
Faktoring.
Pénzügyi lízing.
Élettársi szerződés.
Kivitelezési szerződés.
Közszolgálati szerződés.
Szállodai letéti szerződés.
Fizetési számlaszerződés.
Összegbiztosítási szerződés.

KÁRTÉRÍTÉS:

Élesen szétválasztja a deliktuális és contraktuális felelősséget és ez utóbbinál szigorúbb kimentési rendszert ír elő.

Szerződésszegésnél nehéz lett kimentés, viszont csak a dologi kárt kell megtéríteni! Maga a károkozás jogellenes, ez axióma lett, ezért nem kell magát a jogellenességet bizonyítani. Felróhatósági alapú felelősség maradt csak a definíció: Elvárható magatartás elve és előreláthatóság.

A nemvagyoni kár megszűnik, a személyiségi jog bevezeti a SÉRELEMDÍJAT (ami nem kár).

A kártérítés módja: az életviszonyok helyett az értékviszonyokat veszi alapul.

Ügyvezető felelőssége, lásd feljebb!

Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne a témával kapcsolatban vagy egyedi ügyében, kérjük vegye fel irodánkkal a fenti elérhetőségeink bármelyikén a kapcsolatot.