ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK 2010!

Adótörvény-változások 2010.

Mivel nagyon sok változás történt az adótörvényekben, csak azokat a legfontosabb módosításokat említjük meg, amelyek általánosságban mindenkit érinthetnek.

A rehabilitációs hozzájárulást a tavalyi személyenkénti 177.600,-Ft-ről erre az évre 5-szörösére, azaz személyenként 964.000,-Ft-ra emelte az Országgyűlés, amely összeg szektortól függetelnül, valamennyi cégre vonatkozik, ahol húsz főnél többet alkalmaznak és a csökkent munkaképességüek aránya nem éri el az átlagos létszám öt százalékát. Az összeget az öt százalékhoz hiányzó személyek után kell fizetni. Nagyobb cégek esetén ez az hozzájárulás jelentős eredményt befolyásoló tényező is lehet.

Kevesen tudják, hogy 2011-től az SZJA-nál a 17%-os adókulcs jövedelmi határát kedvezően háromszorosára emeleik, így ez a kulcs fog vonatkozni 15 millió forintos jövedelemig! (Kvázi egykulcsos adó, mert az adózók 85%-a ebbe fog tartozni).

Az alábbiakban az ügyfélkörünket kiemelten érintő módosulásokat vesszük sorra röviden, kivonatos formában. Ha a teljes tanulmányt igényli, akkor kérem ezirányú igényét NEVÉVEL ÉS CÉGNEVÉVEL email-ben jelezze és válaszmail-ben küldjük meg.

TÁRSASÁGI ADÓ MÓDOSULÁSOK, Adótervezés és adóellenőrzés

Ebben az adónemben történt a legösszetettebb változás. Természetesen köztudott, hogy a társasági adó mértéke 19% lett az eddigi 16% helyett, megszűnt viszont a különadó és nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül a reprezentáció, üzleti ajándék címén személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás. Ezzel egyidejűleg a vállalkozás érdekében felmerült költségek köréből kikerült a reprezentáció és az üzleti ajándék. A megszűnő adóalap-csökkentő tételek közül a mindenkit érintő lett a helyi iparűzési adó csökkentésként történő érvényesítése.

Az összetett Tao. változás az alacsony adózású országok és offshore cégek felé történő kifizetések megnehezítése céljából történtek illetve a valós gazdasági jelenléttel nem rendelkező szlovák és román cégekre koncentrálva.
Bevezették/módosították az ellenőrzött külföldi társaság, a valós gazdasági jelenlét fogalmát, a befektetői tevékenység definícióját, a külföldi szervezet, külföldi szerevezet adóalapja, külföldi szervezet jövedelmének adómértéke (30%) meghatározását, INGATLANNAL rendelkező társaság üzletrészeinek, részvényeinek külföldi tulajdonos általi elidegenítéaskor fizetendő adót bevezették. Ebbe az offshore körbe tartoznak az SZJA törvény egyes módosításai is, mint a közvetett részesedés és szavazati arány, közvetett részesedést biztosító társaság, köztes társaság és egyéb jövedelem.

Az állami adóhatóságnak 2010-ben továbbra is kiemelt célkitűzése az ún. agresszív adótervezés elleni határozottabb fellépés.

Ellenőrzésre számíthatnak a több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel működő vállalkozások, az előtársasági időszakban nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallók, a tartós veszteséges, ugyanakkor folyamatosan működő cégek, különös tekintettel a nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására.

Vizsgálati terület lesz az adóminimalizálásra irányuló költségelszámolás; az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatás (pl.: rendszerhasználati díj, bérleti díj, piackutatás, management költség, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vétele; a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján adóalap csökkentő tétel alkalmazása, illetve adókedvezmény és támogatás érvényesítése; az adóalap csökkentés a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban, járulékalap csökkentése az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben; a rendszeresen előzetesen felszámított áfát valló, de azt a folyószámlán hagyó, vagy más adónemre átvezető vállalkozások működése.

Az adóhatóság fokozott figyelmet fog fordítani a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek valós tartalmára, valamint a szokásos piaci ár megállapításának vállalkozás által alkalmazott módszerére. A feltételes adómegállapítások ellenőrzése során a kérelemben foglalt tények teljesülésének vizsgálata jelenti az adóhatóság feladatát. Kiemelt feladatként kezeli az adóhatóság a beruházási adókedvezmény ellenőrzését is, különös figyelemmel az adókedvezménnyel érintett időszak jogszabályban meghatározott lezárulására.

Az adóhatóság elnöke felhívja a figyelmet arra is, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait illető bevételek megrövidítésének feltárása, illetve a minimum járulékalap, a minimálbér kétszerese és a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettség teljesítése érdekében fokozottan figyelemmel kell kísérni azokat a vállalkozásokat, vállalkozókat, akik járulékfizetési kötelezettségüket a tevékenységre jellemző keresetnél alacsonyabb összeg után teljesítik.

Amennyiben adótervezés témakörben személyre szabott tanácsadást igényel kérem jelezze irodánk felé a 473 1743-as bdapesti számon.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (ÁFA)

1. Szolgáltatások nyújtása

Jelentősen megváltoznak a szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó áfa szabályok.

Az új szabályozás jellemzője, hogy különbséget tesz a teljesítés helyében attól függően, hogy a szolgáltatásnyújtást

• adóalany részére, vagy
• végső fogyasztó részére nyújtják.

Kivételek a főszabály alól (csak a gyakoriak):

1.1. Ügynöki tevékenység
1.2. Kulturális és egyéb szolgáltatások
1.3. Szellemi alkotásokhoz és egyebekhez kapcsolódó szolgáltatások

Amennyiben a teljesítés helye belföld, akkor a szolgáltatást adókötelezettsége terheli, „áfá-s” számlát kell kiállítani.

Ha a fentiek alapján külföld a szolgáltatás helye, „ÁFA törvény területi hatályán kívüli értékesítés” történik, a számla nem tartalmaz ÁFÁ-t.

2. Szolgáltatások igénybevétele (külföldi illetőségű adóalanytól)

Ha a teljesítés helye belföldre esik, az ÁFA-t a belföldön nyilvántartásba vett adóalany (vevő) fizeti, ha a szolgáltatás nyújtója belföldön nem letelepedett (nincs magyar adószáma).

Ekkor a számla nem tartalmaz adót, azt a vevőnek kell felszámítani, bevallani és megfizetni.

Ilyen esetek lehetnek:
- ingatlanhoz kapcsolódik a szolgáltatás
- kulturális stb. szolgáltatás
- éttermi, vendéglátóipari szolgáltatás

EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ (EVA)

Az eva mértéke az adóalap 30 százalékára változott a 25 százalékos mértékről.

Azonban, ha az adóalany bevétele meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt (26Millió), akkor a bevételnek az értékhatárt meghaladó része után az eva mértéke 50 százalékos.

ÁFA törvény miatti változások az evásoknál:

Az eva-alanyt is áfa-alanynak kell tekinteni a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározásakor. Amennyiben másik államban letelepedett adóalany vesz igénybe szolgáltatást, a szolgáltatásnyújtás után az áfát az eva-alanynak kell megfizetnie.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ (SZJA)

A fenti Tao. részben említett alacsonyadózású országból származó és offshore jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseken kívül az egyik legfontosabb változás a társas és egyéni vállalkozókat érintő jövedelem kivét-kiegészítés, illetve személyes közreműködői díjkiegészítés.

További változások:
Adóalap (szuperbruttósítás)

Az adóalap számításakor az adóköteles bevételt növelni kell

• TB ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvény alapján a járulék általános mértékével megállapított összeggel;
• ha nem áll fenn a biztosítási kötelezettség, akkor az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény alapján az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeggel.

Közérthetően: biztosítottak esetében a 27 TB járulék, nem biztosítottak esetében 27 egészségügyi hozzájárulás növeli a bevételt.

Adóelőleg-nyilatkozat:

A magánszemély az adóelőleg megállapításhoz felszólításra vagy önként adóelőleg nyilatkozatot tesz.

Természetbeni juttatások:

Az adómentes természetbeni juttatások az internet-használat és számítógép-használat kivételével megszűntek, a juttatások rendszerét teljesen átalakították.

Egy része kedvezményes (25 -os) adózású juttatások közé került, másik részük adóköteles (54) lett és még 27 % TB járulék is terheli.

Maradó adókedvezmények

• adójóváírás
• családi kedvezmény.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Az iparűzési adót érintő adóztatási feladatok átkerülnek az adóhatóság hatáskörébe. Ennek következtében az iparűzési adót (adóelőleget, feltöltési kötelezettséget és adómegállapítást) 2010. július 1-jétől önadózással kell teljesítenie az adózónak (nem kapnak fizetési meghagyást róla).

ADÓZÁS RENDJE

Bejelentendő adat lett az ingatlannal rendelkező társaság számára, ha ilyen társaságnak minősül, illetve, ha megszűnik ezen állapota. Ezt a társasági adóbevallást követő 90 napon belül kell, hogy megtegye.

Bejelentési kötelezettség áll fenn, ha az adóalany az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni. Kereskedelmi kapcsolatnak minősül a termékértékesítés mellett a szolgáltatásnyújtás és a szolgáltatás igénybevétele is.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

Az arányos közteherviselés követelményének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a járulékfizetési alsó határát az egyéni és társas vállalkozóknál a munka valós piaci értékéhez igazodó új alsó határ váltja fel.
Ennek értelmében a fogalmak és értelmező rendelkezések egy új ponttal kiegészülnek. A tevékenység piaci értéke: a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.

(Erre vonatkozóan, Alkotmánybírósági határozat várható.)

Foglalkoztatói járulékmértékek

Járulék mértéke: 27 %.

Biztosítotti járulékmértékek

Járulék mértéke: 17%.

EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS

Az összevont adóalapba tartozó és egyes külön adózó jövedelmek után fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 27 százalékra emelkedik (az eddigi 11 %-ról).

27%-os EHO terheli a társas vállalkozást azon összeg után is, amelyet a személyesen közreműködő társas vállalkozó részére osztalékként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni. Ez nem érinti az EVA hatálya alá tartozó vállalkozásokat.

Az egyéni vállalkozó kivét-kiegészítés összegét szintén terheli a 27% EHO (kivéve az evás egyéni vállalkozókat).

KULTÚRÁLIS JÁRULÉK

Megszűnik a kulturális járulékfizetési kötelezettség.

ILLETÉK-TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI - INGATLAN

A) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 4% (a nem lakóingatlan esetén).

Az általános visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke 10%-ról 4%-ra csökken 1 milliárd forint forgalmi értékig, e felett az összeg felett pedig az illeték mértéke 2%, de ingatlanonként maximum 200 millió forint lesz. A 200 millió forint maximális illeték így csak a 9 milliárd forint feletti forgalmi értéknél jön szóba.

B) A lakástulajdon visszterhes megszerzésének illetéke 2% és 4 %.

Szintén jelentőset csökkent a lakás megszerzése után fizetendő illetékek mértéke: 4 millió forintig megmarad a 2%, de az e feletti rész után 4%-ra csökkent az illeték mértéke (a korábbi 6% helyett).

C) Ingatlannal rendelkező társaság megszerzésének illetéke

Az ingatlanfejlesztők számára az Illetéktörvény egyik legfontosabb új rendelkezése, hogy a törvényhozó a Magyarországon fekvő ingatlan tulajdonjogának üzletrész-adásvétel útján való megszerzését is illetékkötelessé teszi:

Az új rendelkezés a magánszemély vevőket és a gazdálkodó szervezetek általi részesedésszerzéseket is érinti, kivéve a társasági adótörvény szerinti kedvezményezett részesedéscsere útján történő vagyonszerzést (Itt viszont bevezeti az Ellenőrzött társaságok fogalmát). Az illeték mértéke megegyezik az ingatlanszerzés fentiek szerinti általános mértékével.

D) Átalakulással szerzett vagyon illetéke

Kikerül az illetékmentességek közül, és így vagyonszerzési illeték alá esik majd az átalakulással történő vagyonszerzés is általában, mindössze a Társasági adóról és az osztalékadó szóló 1996. évi LXXXI. tv. szerinti kedvezményes átalakulás vagy részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés esetében marad meg az illetékmentesség.

E) Ingatlanok visszlízingjének illetékmentessége

Mentes lesz a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlanok visszlízing keretében történő megszerzése egy átmeneti időszakra, a 2009. július 9-től 2012. december 31-ig illetékkiszabásra bejelentett ügyekben, ennek okát a gazdasági válságban jelöli meg a törvényhozó.

F) Változások a "2%-os" (ingatlanforgalmazói) kedvezménnyel kapcsolatban

2010. január 1-jétől a 2%-os ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezményre nem a cégjegyzék vagy vállalkozói igazolvány szerinti főtevékenység lesz a feljogosító tényező, hanem a törvény definícója.

A többi szabály változatlan, a 2 év a bejelentéskor kezdődik és az ingatlant ennek végén el kell adni, vagy tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe kell adni. Figyelem: 2009 elején is történt változás!

G) Ingatlan továbbértékesítésének határidejének kivételes meghosszabbítása a 2%-os illetékmérték alkalmazásakor

A gazdasági válság miatt a törvénybe bekerült átmeneti rendelkezés haladékot biztosít azoknak, akik késedelembe estek (vagy ettől tartanak) a 2 éves határidő tekintetében. Ha az ingatlanszerzést 2006. október 1. és 2009. május 31. között jelentették be illetékkiszabásra a 2 éves feltétel teljesítésének vállalásával, akkor kérelmezni lehet a határidő meghosszabbítását 4 évre.

H) A "4 éves telek beépítési szabály" határidejének ideiglenes kitolása

A lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzésével kapcsolatos illetékmentességi szabály alkalmazásához a lakóház felépítésére nyitva álló határidő 4 évről 6 évre nőtt.

A határidő hosszabbítás nem automatikus, azt az adóhatóságtól egyénileg kell kérni. A kérelmet 2008. október 1. - 2010. január 15. között lejáró határidő esetén 2010. január 31-ig kell benyújtani. Ezt követően a kérelem előterjesztésének határideje a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejáratának napja.

Budapest, 2010. január 15.

Jelen információk nem minősülnek tanácsadásnak, csak figyelem felkeltőként szolgálnak. Kérem, hogy egyedi tanácsadás vagy teljes tanulmány iránti igényét NEVÉVEL ÉS CÉGNEVÉVEL email-ben jelezze és válaszmail-ben küldjük meg.

Vagyonnadó

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette az ingatlanadót a 2010.01.26-án meghozott egyhangú határozatával. A vagyonadóról szóló törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései viszont alkotmányosak és fennmaradnak.